Tisztképzés
Mottó: „Azért adták kezedbe a hadat, hogy gondot viselj reá”
(Zrínyi Miklós)
A török hódoltság után, a harcok tapasztalatai reguláris, tömeghadsereg létrehozását indokolták. Olyan vezetőkre, tisztekre volt szükség, ahol nem a származás, hanem a katonai, szakmai hozzáértés, a haza és a katonai hivatás iránti elkötelezettség a meghatározó. Jogos követelés volt a magyar nyelvű, egyetemi szintű tisztképzés.
1790-ben az Országgyűlés Tudományos Bizottsága olyan határozatot hozott, hogy „…egy katonai akadémia állíttassék fel, a katonai nevelés érdekében, magyar nyelven.” Az 1792-i VIII. Országgyűlés IX. törvénycikke kimondta, hogy „... a Hadbiztosi Hadiakadémián magyarok is tanuljanak”. Az 1802-es IV. törvény meghatározta a katonai akadémia felállítását Magyarországon. Amíg ez nem valósul meg, addig a pesti egyetemen egy tanszék szervezését rendelték el a katonai tudományok művelésére, előadások tartására.
Az 1808-1867 közötti időben az akadémia eredményes működését a rossz elhelyezési körülmények, az 1848-49-es szabadságharc, ennek leverése után az uralkodóház hozzáállása nagymértékben befolyásolta. Ennek ellenére az elkészült szabályzat és kiképzési terv a későbbiekre alapul szolgált.
Egy alacsonyabb szintű tényleges tisztképzés 1872. november 21.-én indult meg magyar nyelven gyalogsági és lovassági szakon. A technikai, fegyvernemi képzés továbbra is Ausztriában, német nyelven történt. Az Akadémián bevezetett tüzér tisztképzést nehezítette, hogy a szabályzatok német nyelvűek voltak és a szakmai nyelvezetet az oktató tisztek németül ismerték. 1918. december elején a különböző ausztriai akadémiákon tanuló magyarhonos hallgatókat a megkötött fegyverszüneti egyezménynek megfelelően – hazaküldték.
A két világháború közötti időszak tisztképzését alapvetően a trianoni békeszerződés tiltó határozatai, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellenőrző munkája határozták meg. A II. világháborút követő időszak tisztképzését ismét egy vesztes háború következményei befolyásolták, azzal együtt, hogy az 1939-ben létrehozott Bolyai János Műszaki Akadémia folytathatta a képzést.
A II. világháború után a győztes hatalmak és Magyarország között csak fegyverszüneti egyezmény volt érvényben, így a tisztképzés az 1947. február 10.-én aláírt békeszerződés után indulhatott meg, az 1947 október 1-jével felállított Honvéd Kossuth Akadémián. Az 1949-1951 között az országban több helyen, létrehozott 16 tiszti iskola folyamatosan fejlődött, nőtt a tanári, a parancsnoki állomány felkészültsége, fejlődtek az oktatási módszerek, előtérbe került a minőségi tisztképzés. 1955-56-ban a meglévő tiszti iskolákat összevonták. 1956 novembere után a hallgatók jelentős hányada leszerelt. A megmaradt hallgatókat a katonai vezetés összevonta Budapesten, az Egyesített Fegyvernemi Tiszti Iskolában.
